Konyhabútorok Szobabútorok.....minden ami faipar

Alapvetõ szerszámok, melyek feltétlenül szükségesek egy konyhabútor elkészítéséhez, ezeket lehetne sok féle csoportosításba rendezni, de most ettõl eltekintek, így egyenlõre csak felsorolom õket. Bár egy kicsit piszkája az agyamat a dolog, mert csak kellene valami féle rendszert felállítani. Akkor legyen a következõ csoportosítás: kézi szerszámok és kézi gépek. Most tehát ezeket sorolom fel és mutatom be.( a feliratra kattintva a szerszámhoz ugrik a kép):

Rajz eszközök:
Ebbe a kategóriába tartoznak: mérõszalag, colostok, tolómérõ, vízmérték, derékszög, sáskaláb, párhuzamvonalzó, kõrzõ, ceruza, stb...
A képen (fentrõl lefelé haladva) a következõket fényképeztem le: az a fából készült akármi a párhuzamvonalzó, alatta balra egy kis méretû derékszög található, mellette kõrzõ, alatta pedig két különbözõ fajta nagyobb méretû derékszög látható.

Gyaluk:
A képen két különbözõ fajta gyalu látható, egy pillanatszorító és egy fúrógép társaságában. Az alsó képen pedig a pillantszorítót felváltja egy sarokköszörû, vagy ismertebb nevén flex. A két különbözõ gyalu azért fontos, mert az egyikben van forgácstörõ, a másikban pedig nincs. Ez egy az élhez közel fekvõ a gyalukéssel párhuzamosan elhelyezkedõ szerszámacél "darabka" illetve egy vastagabb lemez. Ez azért jó mert ezzel a gyaluval szebb felületet lehet elõállítani, mint a másikkal, és itt nem léphet fel az elõhasadás jelensége. Ha gyalulunk egy faanyagot, akkor ha az hajlamos hasadásra, akkor gyalululás közben létre jöhet a jelenség, és így esetlegesen feltépi a megmunkálandó felületet. Ha helyesen beállított forgácstörõs gyaluval vágunk neki, akkor ez elkerülhetõ. A felsõ gyalu egy forgácstörõs, az alsó pedig egy síma kézigyalu.

Ragasztók:
Egy következõ fontos állomásnál tartunk, a ragasztóknál. Ezzel fogatom össze az elõzõleg köldökcsapozott alakatrészeket, és ez biztosít majd szilárd kötést a szerkezeteknek. Sok fajta ragasztót ismerünk, és nagyon sok fajtát is lehet kapni. Én PVAC típusú enyvet használok, ennek tulajdonságai: ez a sokak által tejfölnek nevezett ragasztó, mely általában fehér (lehet baranás színû is). A PVAC rövidítés a Poli(vinil-acetát) nevet takarja. A ragasztóanyagokat alapvetõen két csoportba sorolhatjuk: enyvek és ragasztók.
Az enyvek kategóriájába tartozank a következõ ragasztó anyagok: Glutinenyv (bõr vagy csont hulladékból állítják elõ), Kazeinenyv (kazeinbõl ( azaz tejbõl) és mészbõl készül), Karbamid-Formaldehid enyv (hõre keményedõ mûgyantából készül), Melamin-formaldehid gyanta ragasztó (alapanyaga mûgyanta), Fenol-formaldehid gyanta ragasztó (alapanyaga mûgyanta) , Rezorcin-formaldehid gyanta ragasztó (alapanyaga mûgyanta), PVAC ragasztó (mûgyanta alapú).
Ragasztók: Latexragasztók (növ.eredetû), Neoprénragasztók (mûkaucsuk alapú), Fóliaragasztók (mûgyanta alapú), Olvadóragasztók (pl. az élfóliák hátulján lévõ ragasztóréteg), Kétkomponensû ragasztók, Epoxigyantaragasztó (mûgyanta alapú), Poliuretánragasztó (pl. PUR Hab), Kontaktragasztó (pl. Pálmatex)

Kézi szerszámok:
Igaz, hogy itt csak három csavrhúzót tüntettem fel, de a kéziszerszámok palettája az egyik legnagyobb, ha nem a legnagyobb. Hiszen mindent amit a gépek nem csinálnak meg helyettünk, azt nekünk kell kézzel elvégezni. És szó mi szó a gépek elég buták. Szóval igen sok mûvelet van amit kézzel kell végezni. Ezek felsorolásába még csk bele sem kezdek, mert sem a hely nem lenne elég, a másik pedig, hogy fel sem tudnám sorolni mert olyan sok és sokféle van, hogy lehet hogy mindet nem is ismerem. De azért néhány szerszámot és funkciójukat leírom: a képen láthatók a csavarhúzók, ezeket szerintem nem ekll bemutatni, csavarokat lehet velük ki, és -be csavarni. NEM szabad velük feszegetni, kalapáccsal ütögetni a végüket, stb..., mert az a szerszám idõ elõtti tönkremenetelét okozza.
Szóval néhány szerszám:
Gyaluk (ebbõl nagyon sok féle és fajta van, mert ahány profil létezik, annyi fajta és olyan profilú gyalut készítettek)
Vésõk: Itt is igen széles a paletta mert sok szélességû asztalosvésõ van, ezken kívül pedig léteznek még a faragó vésõk, pánthely vésõk, és különbözõ speciális vésõk (pl. esztergályozó vésõk).
Csavarhúzó: ebbõl is annyi fajtának, méretünek kell lenni, ahány féle csavarral dolgozunk, hiszen kézzel is elég gyorsan le lehet darálni egy csavarhúzót.
Reszelõk, ráspolyok: A különbség a kettõ között, hogy a reszelõnek finomabb bordái vannak, ezértazzal sokkal finomabb felületet lehet elõállítani, mint a ráspollyal. Alapvetõen három profilú ráspolyt különböztetünk meg, ezek a lapos, félgömbölyû és gömbölyû. Azért alapvetõen, mert ezekkel a profilokkal mindent meg lehet csinálni.
Fogók: az asztalosnak nincs nagyon szüksége speciális fogókra, de ha mégis, akkor beszerzi azt. Ide is azt kell írnom, hogy "alapvetõen" két fogót használ: az harapófogót, és a kombináltfogót (esetleg).
Fûrészek: ezeknek is igen széles a palettája. Ide majdnem igaz, hogy ahány vágási mûvelet, annyi fajta fûrész. két csoportra osztjuk a fûrészeket: keretes, illetve keret nélküli.
keretes: lombvágófûrész, sarokvágófûrész, vasvágófûrész, keretesfûrész
keret nélküliek: ezeket további három kategóriára bonthatjuk: gerinces, gernic nélküli és speciális fûrészek
Gerinces fûrész: illesztõfûrész
Gerinc nélküli: rókafarkfûrész, lyukfûrész
Speciális fûrész: gerincfûrész, fúrnérvágófûrész
Egyéb ketegória: az én csoportosításom szerint ide tartozik valószínüleg a legtöbb szerszám, mert csak kevés kategóriát állítottam és azokba is csak a legalapvetõbb szerszámokat soroltam bele.
Ez a kategória azért lett ilyen hosszú, mert ebbe kellett minden olyat betenni, ami a kézi gépeknél külön-külön le van írva. Így is sokkal rövidebb lett a kelleténél, de majd bõvítem.

Fúrók:
A képen egy speciális asztalos fúró látható. Ezta fúrót használjuk például pánthelyek fúrására, göcsfúrásra, és minden egyébre, ahol 35mm-es lyukat kell fúrni. A fafúrók speciálisak a többihez képest, mivel nekik van egy vezetõ csúcsuk, ami megvezeti a fúrót fúrás közben és így pontosabb és könnyebb a fúrás velük. Még fontosnak tartom, a hátszöget megemlíteni, mert ez is eltér mondjuk a fémfúróétól. Sokkal meredekebb. Azért mert a szerszámacél anyaga kibírja ezt a terhelést, mivel nem számít nagyobb terhelésnek, mert a fa köztudottan puhább mint a fém, és ezért lehetett a józan ész határain belül emelni rajta a hátszöget.

Élfóliázás:
A két képen a kézi élfóliázási technológia két alapvetõ eszközét lehet látni. A felsõ képen egy élfólia lehúzó van de tehettem volna egy vésõt is oda, az alsó képen meg egy vasaló látható. Ezzel kerül megolvasztásra az élfólián lévõ hõre lágyuló ragasztó megolvasztása. Ha felolvadt, utánna jó erõssen rá kell nyomni a felületre a fóliát, majd végig húzni csak rajta az élfólia lehúzót. Ha helyesen van beállítva a fólialehúzónk, akkor ezzel kész is a fóliázásunk. Ha nem tökéletes, akkor még kb 100-120-as csiszolópapírral kicsit meg kell csiszolni az éleit, nehogy elvágja a tulajdonos kezét ! !

Fúrógépek:
A bútor készítés egyik legfontosabb kézi gépe a fúrógép. Apalvetõen kétféle fúróra van szükségünk: síma fúrógépre és az asztalosnak lételemeként tekinthetõ akkus fúróra. Itt három fajta fúró látható, mert vannak olyan falak ( beton ), amikbe nem igazán tud fúrni a síma fúrógép. Ezt megelégelve szert tettem egy úgynevezett fúrókalapácsra, ami csak úgy darálja a betont, mint ha csak vajba kellene fúrnia. Jó kis gép! Ja és neki nincs akadály, nincs az, hogy most melegem van, vagy nincs kedvem dolgozni, Õ mindig fúr, nem kérdezi meg hogy miért...? meg ilyesmi. Akkor, ott és azt amit csak akarok és ahogyan csak akarom. Így legalább nem teszem tönkre a síma fúrógépet.
Akkus fúrógépbõl érdemes a nagyobb feszültségrõl üzemelõt vásárolni, mivel nagyobb feszültségrõl nagyobb áramot lehet felvenni, ebbõl következik az, hogy az akku sem lesz akkora terhelésnek kitéve, és ráadásul nagyobb motorokat is szerelnek a magasabb feszültségrõl üzemelõ változatokba, így azok erõsebbek is. Érdemes minõségit beszerezni belõle, mert nincs értelme annak, hogy megveszi az ember és két év múlva eldobja. Igaz hogy drágák, de megérik az árukat. Például az én akkus fúróm már 9 éves és semmi problémám nincs vele. Ez egy 14,4V-os SKIL típusú gép. Annyi problémájy lett a 9 év alatt, hogy a kofferérõl leszakadt az egyik kis fül, amivel be lehet zárni a dobozt. ( de van rajta még egy :) )

Fûrészgépek:
Fontos gépek még a fûrészgépek is. Õk is a segítségünkre vannak, hiszen kinek lenne kedve felszabni mondjuk egy tábla rétegelt lemezt kézzel?!?! : ) : )
A felsõ képen talán a legismertebb gép, egy dekopír fûrész vagy másnéven szúrófûrész látható. Ezzel általában íves dolgokat vágunk, illetve olyan vonalak mentén amik nem egyenesek. Ez egy érdekes fûrész, mert vele pont egyenesen nehéz vágni. Szemben a következõ géppel, amit kézi kõrfûrésznek hívnak. Ezt a gépet kifejezetten az egyenes vágásokra találták ki, de egyébként nem is lehet velük görbéket vágni, hiszen beszorulna a körfûrész tárcsa. ezzel tehát ívben nehezebb vágni ! : ) : )
A legalsó képen egy érdekes gép látható: a gérvágó körfûrész, ez is egy hasznos gép. Ez egy munkaasztalra erõsített föl-le mozgatható körfûrészgépbõl áll. Azzal a kiegészítéssel, hogy két irányba szögbe állítható a vágás. Lehet síkban plusz-minusz 45°-ban állítani, ezen kívül ugyanezt lehet vele függõlegesen is megcsinálni. Mindezekbõl következik, hogy akár "térgörbén" is lehet vele vágni. Persze ez a térgörbe nem igazi térgörbe, csak ezt a kifejezést találtam hirtelen ide.

Egyéb:
Ebbe a kategóriába tettem azokat a gépeket, amiket ritkábban kell használni egy bútorkészítésénél. A felsõ képen egy kézi felsõmarógép látható. Ezzel elég sok mûveletet lehet csinálni, most csak néhányat írok le belõlük. Hát az alap az a profil marás. Ezt lehet görgõ mellett, úgy íves felületeket tudonk megmunkálni, és lehet egyenes felületeket is marni. Tudonk vele hornyokat marni, falcolni, fúrni és bármit végezni, attól függõen, hogy milyen szerszámunk van.
A második képen egy sarokköszörû van. Ezt eléggé ritkán használjuk, meg egyébként is fémekre tervezték ezt a gépet. Na nem azért használjuk ritkán, mert kevésszer vágunk vele fát!?!?. Nem errõl van szó. Természetesen nem fát vágunk vele, hanem fémeket, esetleg valamilyen mûanyagot. Mivel kevés fém van a faiparban, amiket nekünk kell feldolgoznunk, ezért keveset használjuk ezt a gépet. Az alsó képen pedig már ismerõs gépek láthatók, a dekopírfûrész és a vasaló. Ezeket már leírtam mire használhatók.